Ismerjétek meg előadóinkat! – Pach Gabi

Már csak néhány napot kell várnotok, hogy október 8-án végre hallhassátok 2016-os előadóink gondolatait. Addig is ismerkedjetek meg velük kicsit közelebbről! Az alábbiakban Pach Gabival készített interjúnkat olvashatjátok:

 

sz_pach_gabi

A TEDxBenedekHegy előtt hallottál már a TED konferenciákról?

Hogyne. Rendszeresen nézek videókat.

Mi volt az, ami megfogott ezekben a videókban?

Azok a gondolatok, amiket megosztottak mások. Nekem mindig fontos volt a saját fejlődésem, és ráadásul fejlesztéssel is foglalkozom, szóval az fogott meg, hogy ott 10-18 perc alatt valaki át tud adni úgy egy gondolatot, ami egy magot képes elültetni bennem és ez segíti a fejlődésem.

TEDx konferencián te magad jártál már?

Nem.

A videókat nézve megfogalmazódott benned a gondolat, hogy te is szeretnél egyszer egy ilyet? Felkerült a bakancslistádra?

Pont ezt a szót akartam használni, hogy nekem ez bakancslistás volt és igazából nem gondoltam volna, hogy valamikor mostanában következik be. Inkább a következő 10 éves tervemben szerepelt, és nagyon sorsszerű volt, hogy ez most jött.

Hogy találkoztál a felhívással?

Az a szerencsém, hogy Németh Zoli ismerősöm a Facebookon és ő osztotta meg. Amikor megláttam, akkor azt gondoltam, hogy ez valami végzet, karma és nekem erre most jelentkeznem kell.

Akkor ezek szerint nem is sokat gondolkoztál rajta?

Azon, hogy jelentkezzek-e nem, de ettől függetlenül érdekes, hogy az utolsó nap adtam be a jelentkezésem. Nem az utolsó órában, de az utolsó napon. Méghozzá úgy, hogy pont elutaztunk hétvégére Pécsre barátokhoz pénteken, ami a beadási határidő volt. Péntek reggel megírtam és elküldtem, aztán elutaztunk délután és szentül hittem benne, hogy itt hétfő előtt nem lesz semmi válasz. Amikor szombaton valamikor éjfél körül megláttam Réka (Horváth Réka – a szerk.) válaszát, hihetetlen volt.  A férjemnek mutattam ott a szállodában, hogy „Nézd! Válaszoltak és azt írták, hogy menjek el interjúra. Akkor ezek szerint tetszett nekik amit írtam!” Nagy öröm volt bennem. És úgy éreztem, hogy ha a témám tetszett és úgy látjátok, hogy kapcsolódik a nagy témához, akkora nagy baj már nem lehet. Mert amikor majd találkozunk én hitből biztosan eladom a témát, és azt is látni fogjátok, hogy én ezt nagyon szeretném előadni.

Korábban volt tapasztalatod nagy közönség előtti előadásban?

Volt. Beszéltem ötven ember előtt, beszéltem 150 előtt, beszéltem már kihangosítva is, tehát nekem nem ezek a nagy kihívások. Hanem egyrészt az, hogy eddig én mindig szakmai témáról beszéltem, viszont most ez az előadás abszolút rólam szól, ez az én történetem. Furcsa érzés ez. És van is bennem kérdés, hogy vajon mennyire kíváncsiak az emberek erre. Másrészt különleges dolog, hogy a mostani 18 perc „szabadesés” lesz számomra. Ugyanis eddig vagy prezentációm volt, vagy súgókártyám. Tehát volt valami, amibe bele tudtam kapaszkodni és néha rá lehetett nézni. A mostani előadáson nincs kártya, nincs kép, sem pár szó kivetítve, ami vezetné a gondolatomat. Mégis úgy kell elmondanom az egészet, hogy kerek legyen. Hiszen ez egy történet.

A TEDx-től kicsit elkanyarodva: mivel foglalkozol?

Tehetségfejlesztéssel, ami vezetőfejlesztést, coachingot, tehetségmenedzsment rendszerek kidolgozását is jelenti. Sőt, egy HR közösséget is építünk. Igazából nekem ez mind-mind olyan tevékenység, ami nagyon hasonlít egy TEDx-hez, mert ezeken valahogy úgy kell átadni egy gondolatot – ami vagy az enyém, vagy egy nagyon okos ember gondolata – hogy az elültetődjön a jelenlévőkben. Ha jól ültetjük el, akkor az utána dolgozni fog az emberekben. Ott a helyszínen indul el valami, ami akkor még csak egy pici változást hoz, de hetek, hónapok múltán már érezhető változás lesz belőle.

Mi az, amit legjobban szeretsz a munkádban?

Jelenleg mindent. Januárban váltottam karriert, bár maradtam a HR szakmán belül. A küldetésem mindig is az volt, hogy olyan pozitív változások katalizátora legyek, amik eredményesek, és amitől üzletek, csapatok vagy emberek, akiket támogatok, sikeresebbek tudnak lenni. Azt gondolom, hogy ebben valóban tudok segíteni és nekem is jó érzés azt látnom, ahogy kivirulnak, energikusabbak lesznek.

Hogyan kapcsolódsz ki munka után?

A kérdés jó, merthogy nekem a munkám a hobbim is és így képes vagyok akár éjszaka vagy hétvégén is dolgozni. Amire a férjemmel rákaptunk az utóbbi évben, hogy főzőcskézünk. Akár különleges dolgokat, akár teljesen egyszerű ételeket, a lényeg a főzés kettesben. Számunkra ez egy közös program, amikor kinyitunk egy üveg bort szombat vagy vasárnap este és közben megfőzzük mondjuk a következő heti ebédeket. Nekem maga a főzés is egy kreatív folyamat, hogy az alapanyagokból mit lehet összehozni. És emellett a kreatív folyamat mellet – amiből egyébként egy jó és hasznos dolog lesz – még ott van az is, hogy együtt csináljuk és közben beszélgetünk, mesélünk egymásnak, együtt vagyunk.

Tudnál mondani egy olyan dolgot, amit sokan tudnak rólad?

Azt, hogy munkamániás vagyok, szinte mindenki.

És egy olyat, amit kevesen tudnak?

Szerintem a mostani környezetemben – aki nem régi barát és nem családtag – azt, amiről beszélni fogok a TEDx-en, kevesen tudják. Aki már felnőttként ismert meg, az nehezen tudja elképzelni, hogy én milyen kisgyerek voltam.

Hogy érezted maga a próbákon?

Én szeretem ezt az „on the job” módszert, valószínű azért, mert ez a leghasznosabb számomra. És ami különösen tetszett – mert valahogy úgy alakult amikor én voltam próbán – hogy mindig volt valaki új, aki még nem hallotta az én előadásomat. Azt gondolom, hogy ha valaki már többször hallott egy beszédet, annak nagyon nehéz elvonatkoztatni attól az információtól, amit már előtte hallott. Már ismer bizonyos részleteket és így nem biztos, hogy feltűnik számára, ha nem kerek a történet. Nekem nagyon sokat segített, hogy eddig minden egyes alkalommal volt valaki új és arra tudott visszajelzést adni, amit akkor látott és hallotta először.

Most, hogy egyet hamarosan kipipálhatsz, mik azok a tervek, amik hosszabb vagy rövidebb távon a bakancslistád további részein vannak?

Bálnales és delfinekkel úszás.

Október 8-ával kapcsolatban mik a várakozásaid?

Az, hogy ne izguljak nagyon… Én arra a pillanatra várok, amikor kimegyek a szünetre. Mert nem a színpadon fogom igazán tudni, hogy mit gondoltak és mit éreztek az emberek azáltal, amit én meséltem el. Hanem abból, hogy szünetben odajön-e hozzám valaki és mond-e valamit arról, amit mondtam, vagy hallok-e a történetemhez kapcsolódó gondolatot. Azt hiszem, hogy az egész napban ez az, amit várok. Nem azt, hogy fönn legyek a színpadon, hanem azt, amikor tudok másokhoz kapcsolódni.

Van kedvenc TED-es videód?

Nigel Marsh: How to make work-life balance work. Amikor először hallottam, nagyon megszólított. Nem csoda, hiszen munkamániás vagyok. 🙂

Ismerjétek meg előadóinkat! – Jakabfi Zsuzsanna

Már csak néhány napot kell várnotok, hogy október 8-án végre hallhassátok 2016-os előadóink gondolatait. Addig is ismerkedjetek meg velük kicsit közelebbről! Az alábbiakban Jakabfi Zsuzsannával készített interjúnkat olvashatjátok:

 

sz_jakabfi_zsuzsi

A TEDxBenedekHegy előtt hallottál a TED konferenciákról?

Hallottam már a TED konferenciákról, pontosabban rengeteg TED videót néztem már meg. Valójában azért fogott meg a felhívás, amikor megláttam, hogy Veszprémben is szerveznek egy ilyen TEDx konferenciát, mert nagyon inspiráltak engem ezek a korábbi videók, amiket láttam. Nagyon felvillanyozott az, hogy Veszprémbe is elhozzák ezt a szellemiséget.

Mi volt az, ami leginkább tetszett ezekben a videókban?

Az előadók felkészültsége, stílusa és a mondanivalójuk.

A sok videó megnézése után a te bakancslistádra is felkerült, hogy szeretnél előadni?

Nem volt a bakancslistámon az, hogy előadó szeretnék lenni, viszont amikor megláttam a hírt a veszprémi konferenciáról, akkor maga a „Túl a határainkon” téma fogott meg.

Sokat gondolkoztál azon, hogy jelentkezz-e előadónak, vagy rögtön, amikor megláttad a felhívást, tudtál azonosulni vele?

A témával egyből tudtam azonosulni, megvolt az, hogy miről szeretnék beszélni. Azon, hogy konkrétan mit szeretnék mondani, és hogy mi lenne az az üzenet, amit átadhatnék a veszprémi közönségnek, még dolgoznom kellett. A jelentkezés előtt volt egy mélypont, amikor úgy gondoltam, hogy hol jövök én a korábbi videókon látott TED előadókhoz? Mindenféle professzort, kutatót, olyan embereket láttam, akik az én szememben nagy dolgot tettek már le az asztalra. Hozzájuk képest nem éreztem magam elég felkészültnek, elég odavalónak, és akkor majdnem lemondtam róla. Ekkor lépett be a képbe az egyik barátnőm, aki fogta a telefonját és azt mondta, hogy addig nem megyünk sehova, amíg fel nem vesszük azt a videót, amivel jelentkezem előadónak. Végül tényleg ezt a videót küldtem be jelentkezésnek.

Korábban adtál már elő nagyobb közönség előtt, vagy vettél már részt bármi hasonlóban?

Konferencián még nem adtam elő, de már megtapasztaltam, hogy milyen mások előtt beszélni. Munkám során rendszeresen adok elő kisebb csoportoknak – maximum 50 főnek – általában olyan témáról, amit most unalmasnak mondhatnék. Ez az egyik oldal. Másrészről, angolt is tanítok és itt elkerülhetetlen, hogy több ember elé kiálljak és megpróbáljam nekik a nyelv rejtelmeit és szépségeit elmagyarázni. „Muszáj” témákról adtam már elő, de TED-szerű elődásom még nem volt.

Hogy érezted magad a próbákon?

A próbákon nagyon jól éreztem magam. Sokat dolgoztunk, tanultunk és segítettük egymást. Gyakran voltak vicces helyzetek, szinte minden próbáról nagy vigyorral jöttem ki.

Említetted az angoloktatást. Mivel foglalkozol még ezen kívül?

Jelenleg egy telekommunikációs cégnél dolgozom. A beszerzési osztályon vagyok, szerződésekkel foglalkozom.

Hogy kapcsolódsz ki?

Táncolok. Tinédzser koromban versenytánccal kezdtem, egyetem után salsával folytattam. Azóta rendszeresen járok órákra és gyakorolni.

Tudnál mondani egy olyan dolgot, amit sokan tudnak rólad, ami például rögtön eszébe jutna az ismerőseidnek, ha megkérdeznénk őket?

A tánc biztos, hogy eszükbe jutna. Ezen kívül az is, hogy éltem külföldön és hogy szeretek utazni.

Tudnál mondani egy olyat is, amit kevesen tudnak rólad?

Egyszer megtörtént velem, hogy bezártak az egyetem A épületébe. Konkrétan rám zárták az ajtót és kellett egy negyed órát – fél órát csápolnom a járókelőknek, mire valaki észrevett, és megszánt, átment a B épületbe, ahonnan áthozták a kulcsot és kiszabadultam.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Esetleg mi a következő úti cél?

A következő úti cél Norvégia. A testvérem ott dolgozik és már régóta hív, hogy látogassam meg. Eddig másfele nézegettem, mert jobban szeretem a melegebb tájakat, de meggyőzött, és jövő év elejére tervezek egy rövid norvégiai kirándulást.

Mire számítasz az október 8-ai nappal kapcsolatban?

Leginkább arra koncentrálok, hogy az előadásom a tőlem telhető legjobb legyen.  Mivel ez lesz az első TEDx konferencia, amin részt veszek, kíváncsian várom, hogy mi fog történni az előadásom előtt és után.

Végül: van kedvenc TED videód?

Több is van, olyan is, amit már többször végignéztem. Kiemelném Amy Cuddy videóját, aki arról beszél, hogy a testbeszédünk befolyásolja nem csak azt, hogy mások milyennek látnak minket, hanem hogy mi milyennek látjuk saját magunkat. Például egy stresszes helyzet előtt, ha pár percig úgy teszünk, mintha már elértük volna azt, amit szeretnénk, ezzel magabiztosságot üzenünk saját magunknak, és ez pozitívan hat a szereplésünkre.

Ismerjétek meg előadóinkat! – Dézsi Réka

Már csak néhány napot kell várnotok, hogy október 8-án végre hallhassátok 2016-os előadóink gondolatait. Addig is ismerkedjetek meg velük kicsit közelebbről! Az alábbiakban Dézsi Rékával készített interjúnkat olvashatjátok:

 

sz_dezsi_reka

A TEDxBenedekHegy előtt is hallottál már a TED konferenciákról?

Igen. Tulajdonképpen hat éve követem a TED oldalát, sőt voltam is pár évvel ezelőtt egy TEDxSomlóiStWomen konferencián.

Mi volt az, ami megfogott a TED-ben?

Az, hogy lényegre törő előadásokat hallhatok abban a témában, amit előre kikeresek. Nincsenek benne sallangok, nincsenek benne olyan dolgok, amik nem annyira érdekelnének. Ebben a rohanó világban pontosan elég az az információ, amit kapok.

Sokaknak rajta van a bakancslistáján, hogy egyszer előadhassanak egy TED rendezvényen. Te is így voltál vele?

Persze. Először egy szingapúri dúlatársam TED beszédét hallottam, és amikor láttam, azt mondtam, hogy „Igen, ezt nekem is muszáj megtennem. Ez kell!” Úgyhogy most egy bakancslista pipa lesz, ha túlélem a szombatot.

Amikor megláttad a felhívást, gondolkodtál rajta, hogy biztosan mersz-e jelentkezni, vagy rögtön belevágtál?

Ez nem volt kérdés. Egyszer jelentkeztem a TEDxSomlóiStWomen-re is, de abban az évben elmaradt. Az egyik kispapám osztotta meg ezt a felhívást, akinek a feleségének a szülését kísértem. Mondtam, hogy jó, most az esélytelenek nyugalmával indulunk és tényleg úgy írtam meg a bemutatkozómat, hogy ha kell, akkor lesz, ha nem, akkor nem. És legnagyobb meglepetésemre visszahívtak.

Korábban csináltál már bármi hasonlót?

Igen. Rendszeres előadásokat tartok nőknek és férfiaknak is az elmúlt időben. Ráadásul művészeti affinitásom is van – iparművész vagyok és színházban is dolgozom – tehát nem áll tőlem távol ez a műfaj, de ez az első, ami ilyen nagy „buli”.

Hogy érezted magad a próbákon?

Az első nap borzasztó volt, mert én azt képzeltem, hogy most felkészülünk, retorikát, előadó-művészetet és minden egyebet fogunk tanulni. Arra a rémálmaimban sem készültem, hogy nekem elsőre föl kell mondanom a szövegemet. Amikor megírtam elküldtem, és nagyjából abban a másodpercben el is felejtettem. Tehát amikor mondta Ádám, hogy akkor mondjuk el a szöveget, akkor csak álltam és mondtam, hogy nem. (És – milyen az ember mázlija – ráadásul engem húztak ki elsőnek.) Mondtam, hogy „Ne vicceljetek velem, egyszerűen nem tudom, mondja el valaki legalább amíg egyszer elolvasom, hogy eszembe jusson az, amit már egyszer leírtam.” Úgyhogy így kezdtem. Nagyon jól éreztem magam a próbákon, nagyon sajnálom, hogy nem minden próbára sikerült eljutnom, de budapesti TEDx-esek segítettek a felkészülésben egy picit azokban a napokban és alkalmakkor, amikor nem sikerült itt lennem. Én ezt nagyon jó csapatnak érzem, és nagyon jó ebben a miliőben benne lenni.

Kicsit elkanyarodva a TEDx-től: mivel foglalkozol a hétköznapokban?

Az iparművészettől elrugaszkodtam és a szülés művészetével kezdtem el foglalkozni, aztán utána életművészet lett belőle. Többnyire trénerként dolgozom. Természetesen vannak egyéni alkalmak is, amikor egy az egyben beszélgetek emberekkel. Én mentornak definiálnám magam, ha mindenképp magamra kell húznom egy titulust. Azt látom, hogy én támogatok, nem csak a szülőszobán – bár onnan indult ez a mentorkodás – de most már kisgyermekes időszakokat, családokat támogatok, segítve őket abban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb döntéseket krízishelyzetekben. Egyik ismerősöm azt mondta, hogy ő azért szeret nagyon velem együtt dolgozni, mert nem terelem sem ebbe az irányba, sem abba, de egy biztonságos teret teremtek neki, amiben ő meghozhatja a saját döntéseit. Szerintem ez a legjobb mondat arra, hogy mit csinálok.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

Élni. Azon kevesek közé tartozok – és roppant szerencsésnek tartom magam, – hogy nekem nincs munkám, nekem életem van, és az életemet megosztom másokkal, időnként kicserélődnek a szereplők, de igazándiból én ugyanazt csinálom. Imádok a gyerekeimmel lenni, nagyon szeretek az erdőbe kijárni, nagyon sok szabadidőm van hála istennek, nagyon szeretek alkotni, és ezeket mind-mind össze tudom rakni a saját életemben. Így nincs munkaszaga a munkának.

Tudsz mondani egy olyan dolgot, amit sokan tudnak rólad?

Igazából a legtöbb ismerősöm azt mondaná rám, hogy egy tökös nő vagyok, de sosem tudom eldönteni, hogy erre büszke legyek vagy szégyelljem. Én csak gyorsnak és bátornak élem meg magam.

Mi az, amit kevesen tudnak rólad?

Például azt, hogy nekem mennyi munkám volt abban, hogy egyáltalán elfogadjam saját magam. Azt, hogy az önbizalom mennyire nem volt barátom nagyon hosszú éveken keresztül. Azt, hogy milyen nehéz volt megélni és túllépni egy kudarcot vallott házasságon. Ezeket szerintem nem annyira tudják rólam, vagy nem tudják rólam elképzelni.  Múltkor beszéltem valakivel és mondtam neki, hogy mennyit dolgoztam azon, hogy egyáltalán el tudjam magam fogadni. Mondta, hogy „Hülye vagy? Hát neked mindig volt önbizalmad!” Mondtam neki, hogy „Te vagy az, mert soha sem volt.”

Milyen terveid vannak a közelebbi és távolabbi jövőre nézve?

Most szeretném befejezni a házamat, szeretném megcsinálni a kertet olyannak, amilyen engem motivál, és végre tudok majd relaxálni, kifeküdni a napra. Szakmailag pedig: minél több tréninget szeretnék tartani. Most már megnyitottam a tréningjeimet a szülést támogatók mellett nőknek is, mert egyre inkább azt tapasztalom, hogy olyan szinten küzdenek a nők a mindennapi szerepekkel és azokkal az elvárásokkal, amik terhelik őket, hogy már nem is tudnak egyáltalán élni. Ezért létrehoztam egy tréninget, amit kifejezetten lepketréningnek kéne nevezni, mert arra szolgál, hogy a nők el tudják magukat fogadni és utána megtalálni az erejüket a gyengeségükben. Nyilván hosszabb távon szeretném férjhez adni a lányomat és megnősíteni a fiamat, de nem érzem azt, hogy engem gyötörnének a terveim, nem nagyon vagyok egy tervezős fajta – mint ez a beszédemből is kiderül majd. Élvezem a mindennapokat, aztán majd úgy alakul, ahogy a legjobb lesz nekünk.

Mire számítasz október 8-ával kapcsolatban?

Két lehetőség van. Az egyik az, hogy megcsinálom, a másik az, hogy belebukok. Ez az én harcom, nem a közönségé. Remélhetőleg a közönség tudja majd értékelni, amit kap. Egy dolog biztos: én mindent megtettem annak érdekében, hogy ez egy jó beszéd legyen. Mindent megtettem annak érdekében, hogy értékelhető legyek mások számára is és a felkészülésembe belefektettem az energiát. Szerintem ez az energia nem vész kárba, legfeljebb nem úgy sül el, ahogy legjobban szeretném, de a jó szándékom benne van, úgyhogy nagyon rossz nem lehet.

Van kedvenc TED videód?

Brené Brown beszéde. Ő a szégyenről és a megélésről tart előadásokat. Nem akartam az ő előadásából ötletet meríteni, de nagyon szívesen ragoztam volna tovább azokat a gondolatokat, amiket ő megnyit. Szerintem ez mindenkinek kötelező, aki bármilyen szinten is küzd magával és keresi a helyét ebben a világban.

Ismerjétek meg előadóinkat! – Csohány Gergely

Már csak néhány napot kell várnotok, hogy október 8-án végre hallhassátok 2016-os előadóink gondolatait. Addig is ismerkedjetek meg velük kicsit közelebbről! Elsőként Csohány Gergellyel készített interjúnkat olvashatjátok:

 

sz_csohany_gergely

A TEDxBenedekHegy előtt hallottál-e már erről a konferenciasorozatról?

Nem hallottam róla, de emlékeimben rémlett, hogy néztem már egy-egy gondolatébresztő előadást.

Mi az, ami megfogott ezekben az előadásokban?

Akkor még nem tudtam, hogy ezek TED előadások, viszont megfogott a szabadszelleműségük és az, hogy az emberek saját megtapasztaláson alapuló ötleteket prezentálnak és hoznak el nekünk.

Hogy találkoztál a felhívással?

Egy nagyon jó barátom osztotta meg a „Nélküled üres színpad” című bejegyzést. Már előtte is gondolkoztam hasonló dogokon és azon, hogy milyen lenne előadni és átadjam ezeket a gondolatokat, amik az utóbbi években felgyűltek. A TEDx-et abszolút a legmegfelelőbb helynek találtam erre. Úgy gondolom, hogy itt nem a tökéletesség számít, hanem a téma hordereje.

Sokat gondolkoztál azon, hogy jelentkezz-e?

Nem, azonnal jelentkeztem, érezve „ez épp most időszerű”.

Korábban már csináltál hasonlót?

A munkámhoz tartozott prezentációt készíteni. Műszaki cégnél dolgoztam, így slideshow-kat csináltam műszaki tartalommal feltöltve: semmi egyéb dolog, kizárólag a tények ismertetése szóban és írásban. Viszont nem találkoztam konkrétan retorikai tréninggel akkor, leginkább az volt a fontos, hogy informatívan, gyorsan adjak át információt.

A TEDxBenedekHegy próbákon hogy érezted magad?

Nagyon élveztem azt, hogy teljesen kreatívan és nyitott szellemiséggel állt mindenki az egészhez és nagyon sokat tanultam az előadótársaimtól. Emellett én is nagyon sokat fejlődtem, ugyanis a gondolatomat ugyanúgy vitte előre a tréning is és szélesítette a látókörömet – sőt, még jobban, mint előtte.

A TEDx-től kicsit távolabb evezve: mi az, amivel foglalkozol?

Tanulmányaimtól kezdve műszaki pályán mozgok, jelenleg mérnökként, és a jövőben is az a tervem, hogy a műszaki irányt fogom tartani. Mindemellett ugyanúgy kutatom a választ az élet nagy kérdéseire.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

A kreativitást, az alkotást – lehetőleg minél tovább tartó dolgoknak a megalkotását. Maradandót alkotni.

Hogyan kapcsolódsz ki?

Sporthorgász vagyok, de vannak egyéb hobbijaim is. Focizok is, de a horgászat az, ami talán a legjobban kikapcsol, illetve a mindennapokban meditálok.

Tudnál mondani egy dolgot, amit sokan tudnak rólad?

Megrögzött optimista 🙂

És mi az, amit kevesen tudnak rólad?

Erre konkrétan nem tudok válaszolni, talán a nyitottságomat a világ felé.

Milyen terveid vannak a közeljövőben, vagy akár hosszabb távon, amit mindenképpen szeretnél megvalósítani?

Éppen saját vállalkozásom, saját cégem alapításán dolgozom a legtöbbet. Ez mutatja a közép-hosszú távú terveimet is, hogy az energiáimat mindenképpen ebbe szeretném fektetni.

Mire számítasz október 8-ával kapcsolatban?

Kimagasló izgalmat magam számára, izgulást, lámpalázat, illetve azt, hogy egy remek előadás keretében tényleg lesz ami pozitív irányba fogja elmozdítani az emberek gondolkodását vagy hozzá tudok adni a gondolatmenetükhöz.

Van kedvenc TED/TEDx videód?

Uri Hasson előadása, aki szintén a kommunikáció milyenségéről, átadásáról beszél. Egy laboratóriumi kísérlettel igazolja, hogy adott esetben hogyan működnek agyi területeket, különböző embereknél, ha különböző nyelveken mondják el ugyanazt.