A TEDxBenedekHegy előtt is hallottál már a TED konferenciákról?

Már évekkel ezelőtt megismertem ezt a rendezvénysorozatot a középiskolai történelemtanárom által. Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy ez egy rendkívül jó lehetőség a tájékozódásra és jó módja az angol gyakorlásnak is. Később, mikor egy előadást kellett készítenem a víz, a politika és a környezet viszonyáról a TEDx videóit használtam.

Mi az, ami megfogott ezekben az előadásokban?

Nem tudom konkretizálni. Sokféle dolgot láttam. Láttam a nagy, fekete színpados TED előadásokat ahol Shah Rukh Khantól kezdve mindenféle ember beszél arról, hogy amit ő kitalált, vagy amit ő éppen megél és megfogalmaz, az miért fontos és eredeti, de persze láttam már olyan videókat is, amiknek teljesen más volt a felépítése. Nyilván van valami közös ezekben. Ezért vagyok itt, mert van egy üzenetem, amit szívesen elmesélek. Mi fogott meg még? Talán az, hogy azt éreztem, hogy van egy jó műsorszerkezet, egy időkeret, amin belül el kell mondani a legfontosabb dolgokat azzal kapcsolatban, amivel foglalkozol. Azt éreztem, hogy van lehetőség arra, hogy ehhez a dologhoz csatlakozzak vagy kapcsolódjak. Ez nem konkrétan egy előadásra reflektál, hanem inkább arra, hogy mi a személyes élményem az egésszel kapcsolatban, de főleg ez fogott meg.

Rajt volt a bakancslistádon egy TEDx előadás?

Így van. Szerepelt a bakancslistámon, de nem gondoltam, hogy ez most fog megtörténni. Azt gondoltam, hogy amikor már sokkal komolyabb ember leszek, lesz valami, ami beleránt ebbe.

Hol találkoztál a TEDxBenedekHegy felhívásával?

Egy esküvőn fotóztam és a videós srác kérdezte, hogy a könyvben, amit éppen akkor adtunk ki, miről szól az a részlet, amit én írtam. Elmondtam, hogy robotokkal, robotjogokkal foglalkozom benne és
javasolta, hogy vigyem el a TED-re. Nem gondoltam, hogy ez megvalósítható, mert a TEDxYouth-ra nagyon nagy a túljelentkezés és szerintem nem választanának ki, de mondta, hogy van Veszprémben egy, amire éppen most van jelentkezés és megpróbálhatnám. Megpróbáltam és sikerült.

Sokat gondolkoztál azon, hogy jelentkezz-e?

Ez úgy szokott történni, hogy mindig elolvasom az apróbetűs részt, azt, hogy kell-e nevezési díjat beküldenem, hogy milyen típusú személyes adatokat és egyéb információkat kérnek tőlem, milyen jellegű felkészültséget várnak el. Úgy ítéltem meg, hogy a TEDxBenedekHegy olyan elvárásokat támasztott felém, amiket én meg tudok ugrani relatíve azonnal, úgy értve, hogy nem húszezer forint a nevezési díj. Utólag kiderült, hogy le kellett volna adnom egy konkrétabb beszédvázlatot, amit én kicsit máshogy csináltam. Ennek ellenére elfogadták a jelentkezésemet.

Korábban adtál elő nagyobb közönség előtt?

Igen. Voltam prózamondó versenyen, sokszor én voltam iskolai rendezvényeken a versmondó, illetve egy színjátszókör – a Perjátszókör – tagja is vagyok, ahol pereket adunk elő. Tehát van valamennyi gyakorlatom a nyilvános beszédben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a konkrét beszédmondásban is, de a baráti rendezvényeken is én vagyok az önjelölt beszédmondó, aki a vízióival zaklatja a többieket. Úgyhogy van némi kapcsolatom a műfajjal.

Hogy érezted magad a próbákon?

Mindig nagyon rettegek attól, hogy mindenki sokkal felkészültebb, okosabb és tájékozottabb mindenben, mint én. Nálam még az a fázis van, hogy nem tudom fejből, mert nem áll össze, félkész vagy sok rész hiányzik, vagy muszáj átírnom, mert nem érzem jónak. De nincs ezért megszégyenítés, hanem inkább közös beszélgetés és brainstorming. Azt érzem, hogy rengeteg segítő szándék van a társaimban és Ádámban, és emiatt annak ellenére, hogy mindig egy picit félek, megnyugszom, mire arra kerül a sor, hogy én beszéljek.

Amikor nem a TEDxBenedekHegyre készülsz, mivel foglalkozol?

Politikatudománnyal és grafikával foglalkozom most, illetve esküvőfotózást is szoktam vállalni. Most benne vagyok egy kutatásban, tehát értelemszerűen azt a kutatást írom, van egy nemzetközi kutatás is, amivel foglalkoznom kell. Ezenkívül diákmunkát vállalok az Ikeában, vagy az érzelmi életem ápolom. Írással, tanítással is foglalkozom, szóval többnyire kreatív munkák foglalnak le.

Hogy kapcsolódsz ki?

Érdekes, mert valami olyasmi történik velem, hogy nem igazán kapcsolódom ki. Nagyon jól lazítok, például sokat alszom, de nekem a filmnézés meg az olvasás a lelkemet megdolgozó tevékenységek. Még ha valami vígjátékot nézek is, elég sokat gondolkodom rajta, tehát nehezen kapcsolódok ki ilyen típusú dolgokkal. A barátaim és a szerelmi életem viszont képes ellátni ezt a feladatot.

Mi volt a jeled az oviban?

A bölcsiben és az oviban is mindig napocska voltam. Tökéletesen tudom azonosítani magam ezzel a szimbólummal. Nagyon szeretem a sárgát, szeretem, ha az emberek érzik a szeretetem melegét, szeretek sugározni, középen lenni. Szerintem ez az égitest teljesen jól leírja jellememet.

Hogy képzeled el magad 20 év múlva?

20 év múlva úgy képzelem, hogy egy tengerparton sétálok, körülöttem a minimum négy gyerekem szaladgál, valami hülyeségen gondolkodom, a gyerekek apja valahol elöl figyeli a csapatot vagy éppen várja az érkezésünket otthon. A séta után eszünk valami jót, és minden nagyon kellemes, meleg és kedves. Az én jövőképem nem kapcsolódik szorosan véve a tudományhoz, annak ellenére, hogy nem tudom elképzelni nélküle az életemet. Mégis azt mondom, hogy az érzelmi életem kiművelése és valóság lehető legmódszeresebb megélése fontosabb nekem, mint az, hogy a legkomolyabb kutatói címeket megszerezzem.

Mire számítasz október 7-én?

Először is arra, hogy nem felejtem el, hogy október hetedikén és nem nyolcadikán lépek fel. Mire számítok ezen kívül? Arra, hogy a szeretteim ki tudják fizetni a jegyet, meg arra, hogy nagyon jó érzés lesz látni a közelségüket, hogy itt vannak velem és hogy bíztatnak. Egy tök jó napot töltünk el együtt, jót beszélgetünk utána, előtte, közben – vagyis akkor többnyire én. Aztán pedig eszünk egy jó vacsorát, és mindenki még boldogabb lesz, mint volt.

Van kedvenc TED, TEDx videód?

Az elején meg is említettem, ez egy Shah Rukh Khan által előadott beszéd. Ő egy indiai filmmogul, rendező, producer, színész, a világ ötven legbefolyásosabb emberének egyike. A boldogságról beszél és arról, hogy hogyan kell álmokat csinálni. Úgy gondolom, hogy nem mond sok új dolgot, viszont ahogy mondja, az nagyon érdekes. Nagyon fontos kérdés, hogy mit tartunk fontosabbnak, hogy hogyan mondunk valamit vagy hogy mi az amit mondunk. Ezt a videót inkább amiatt tartom jónak, ahogyan mondja.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *