Ismerjétek meg előadóinkat! – Pach Gabi

Már csak néhány napot kell várnotok, hogy október 8-án végre hallhassátok 2016-os előadóink gondolatait. Addig is ismerkedjetek meg velük kicsit közelebbről! Az alábbiakban Pach Gabival készített interjúnkat olvashatjátok:

 

sz_pach_gabi

A TEDxBenedekHegy előtt hallottál már a TED konferenciákról?

Hogyne. Rendszeresen nézek videókat.

Mi volt az, ami megfogott ezekben a videókban?

Azok a gondolatok, amiket megosztottak mások. Nekem mindig fontos volt a saját fejlődésem, és ráadásul fejlesztéssel is foglalkozom, szóval az fogott meg, hogy ott 10-18 perc alatt valaki át tud adni úgy egy gondolatot, ami egy magot képes elültetni bennem és ez segíti a fejlődésem.

TEDx konferencián te magad jártál már?

Nem.

A videókat nézve megfogalmazódott benned a gondolat, hogy te is szeretnél egyszer egy ilyet? Felkerült a bakancslistádra?

Pont ezt a szót akartam használni, hogy nekem ez bakancslistás volt és igazából nem gondoltam volna, hogy valamikor mostanában következik be. Inkább a következő 10 éves tervemben szerepelt, és nagyon sorsszerű volt, hogy ez most jött.

Hogy találkoztál a felhívással?

Az a szerencsém, hogy Németh Zoli ismerősöm a Facebookon és ő osztotta meg. Amikor megláttam, akkor azt gondoltam, hogy ez valami végzet, karma és nekem erre most jelentkeznem kell.

Akkor ezek szerint nem is sokat gondolkoztál rajta?

Azon, hogy jelentkezzek-e nem, de ettől függetlenül érdekes, hogy az utolsó nap adtam be a jelentkezésem. Nem az utolsó órában, de az utolsó napon. Méghozzá úgy, hogy pont elutaztunk hétvégére Pécsre barátokhoz pénteken, ami a beadási határidő volt. Péntek reggel megírtam és elküldtem, aztán elutaztunk délután és szentül hittem benne, hogy itt hétfő előtt nem lesz semmi válasz. Amikor szombaton valamikor éjfél körül megláttam Réka (Horváth Réka – a szerk.) válaszát, hihetetlen volt.  A férjemnek mutattam ott a szállodában, hogy „Nézd! Válaszoltak és azt írták, hogy menjek el interjúra. Akkor ezek szerint tetszett nekik amit írtam!” Nagy öröm volt bennem. És úgy éreztem, hogy ha a témám tetszett és úgy látjátok, hogy kapcsolódik a nagy témához, akkora nagy baj már nem lehet. Mert amikor majd találkozunk én hitből biztosan eladom a témát, és azt is látni fogjátok, hogy én ezt nagyon szeretném előadni.

Korábban volt tapasztalatod nagy közönség előtti előadásban?

Volt. Beszéltem ötven ember előtt, beszéltem 150 előtt, beszéltem már kihangosítva is, tehát nekem nem ezek a nagy kihívások. Hanem egyrészt az, hogy eddig én mindig szakmai témáról beszéltem, viszont most ez az előadás abszolút rólam szól, ez az én történetem. Furcsa érzés ez. És van is bennem kérdés, hogy vajon mennyire kíváncsiak az emberek erre. Másrészt különleges dolog, hogy a mostani 18 perc „szabadesés” lesz számomra. Ugyanis eddig vagy prezentációm volt, vagy súgókártyám. Tehát volt valami, amibe bele tudtam kapaszkodni és néha rá lehetett nézni. A mostani előadáson nincs kártya, nincs kép, sem pár szó kivetítve, ami vezetné a gondolatomat. Mégis úgy kell elmondanom az egészet, hogy kerek legyen. Hiszen ez egy történet.

A TEDx-től kicsit elkanyarodva: mivel foglalkozol?

Tehetségfejlesztéssel, ami vezetőfejlesztést, coachingot, tehetségmenedzsment rendszerek kidolgozását is jelenti. Sőt, egy HR közösséget is építünk. Igazából nekem ez mind-mind olyan tevékenység, ami nagyon hasonlít egy TEDx-hez, mert ezeken valahogy úgy kell átadni egy gondolatot – ami vagy az enyém, vagy egy nagyon okos ember gondolata – hogy az elültetődjön a jelenlévőkben. Ha jól ültetjük el, akkor az utána dolgozni fog az emberekben. Ott a helyszínen indul el valami, ami akkor még csak egy pici változást hoz, de hetek, hónapok múltán már érezhető változás lesz belőle.

Mi az, amit legjobban szeretsz a munkádban?

Jelenleg mindent. Januárban váltottam karriert, bár maradtam a HR szakmán belül. A küldetésem mindig is az volt, hogy olyan pozitív változások katalizátora legyek, amik eredményesek, és amitől üzletek, csapatok vagy emberek, akiket támogatok, sikeresebbek tudnak lenni. Azt gondolom, hogy ebben valóban tudok segíteni és nekem is jó érzés azt látnom, ahogy kivirulnak, energikusabbak lesznek.

Hogyan kapcsolódsz ki munka után?

A kérdés jó, merthogy nekem a munkám a hobbim is és így képes vagyok akár éjszaka vagy hétvégén is dolgozni. Amire a férjemmel rákaptunk az utóbbi évben, hogy főzőcskézünk. Akár különleges dolgokat, akár teljesen egyszerű ételeket, a lényeg a főzés kettesben. Számunkra ez egy közös program, amikor kinyitunk egy üveg bort szombat vagy vasárnap este és közben megfőzzük mondjuk a következő heti ebédeket. Nekem maga a főzés is egy kreatív folyamat, hogy az alapanyagokból mit lehet összehozni. És emellett a kreatív folyamat mellet – amiből egyébként egy jó és hasznos dolog lesz – még ott van az is, hogy együtt csináljuk és közben beszélgetünk, mesélünk egymásnak, együtt vagyunk.

Tudnál mondani egy olyan dolgot, amit sokan tudnak rólad?

Azt, hogy munkamániás vagyok, szinte mindenki.

És egy olyat, amit kevesen tudnak?

Szerintem a mostani környezetemben – aki nem régi barát és nem családtag – azt, amiről beszélni fogok a TEDx-en, kevesen tudják. Aki már felnőttként ismert meg, az nehezen tudja elképzelni, hogy én milyen kisgyerek voltam.

Hogy érezted maga a próbákon?

Én szeretem ezt az „on the job” módszert, valószínű azért, mert ez a leghasznosabb számomra. És ami különösen tetszett – mert valahogy úgy alakult amikor én voltam próbán – hogy mindig volt valaki új, aki még nem hallotta az én előadásomat. Azt gondolom, hogy ha valaki már többször hallott egy beszédet, annak nagyon nehéz elvonatkoztatni attól az információtól, amit már előtte hallott. Már ismer bizonyos részleteket és így nem biztos, hogy feltűnik számára, ha nem kerek a történet. Nekem nagyon sokat segített, hogy eddig minden egyes alkalommal volt valaki új és arra tudott visszajelzést adni, amit akkor látott és hallotta először.

Most, hogy egyet hamarosan kipipálhatsz, mik azok a tervek, amik hosszabb vagy rövidebb távon a bakancslistád további részein vannak?

Bálnales és delfinekkel úszás.

Október 8-ával kapcsolatban mik a várakozásaid?

Az, hogy ne izguljak nagyon… Én arra a pillanatra várok, amikor kimegyek a szünetre. Mert nem a színpadon fogom igazán tudni, hogy mit gondoltak és mit éreztek az emberek azáltal, amit én meséltem el. Hanem abból, hogy szünetben odajön-e hozzám valaki és mond-e valamit arról, amit mondtam, vagy hallok-e a történetemhez kapcsolódó gondolatot. Azt hiszem, hogy az egész napban ez az, amit várok. Nem azt, hogy fönn legyek a színpadon, hanem azt, amikor tudok másokhoz kapcsolódni.

Van kedvenc TED-es videód?

Nigel Marsh: How to make work-life balance work. Amikor először hallottam, nagyon megszólított. Nem csoda, hiszen munkamániás vagyok. 🙂

Leave a Comment